Azt hittem...

Vannak pillanatok az ember eleteben amikor elgondolkodik vagy el kell gondolkodnia, hogy o mire is kepes, miben tunik ki a tomegbol vagy egyaltalan mi az azmit az eleteben szeret es magaenak is tudhat...
Mindig sajnatam, hogy a muveszi oldalam hianyzik. Sajnos sem a rajzolas, sem az enekeles (kiveve a zuhany alatt), sem a tancolas (hmmmm...) nem az erossegem.
Matekul sem tudok, de nyelverzekem az van. Ezt hasznalva ki indultam el azona palyan amin most vagyok....Legalabbis azt hittem eddig. De most akar hanyszor felszalok egy buszra vagy csak az utcan setalok elgondolkodok ezen a nyelverzek dolgon :)
DE hamarosan ujra beszamolok errol a dologrol, mert feltett szandekom megtanulni ezt a furcsa nyelvet...Mar van egy ket "koszonom"..."kerem"..."nem problema" kifejezes amit gyakorolgatok, de nem egyszeru a dolog :)